Leginkább a „lakóhajósok” körében teljes a bizonytalanság a július 3-án lezajlott fokozott vízirendészeti ellenőrzés után, melyet a Gyulai Rendőrkapitányság a Gyulai Határrendészeti Kirendeltséggel, a Békési Rendőrkapitánysággal, valamint a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal közösen hajtott végre a Körösök magyarországi szakaszain. A komplex, állapotfelmérést is szolgáló razzia egyaránt kiterjedt a vízijárművek, a kikötők, a hajózóútvonalak és a horgász- és halásztevékenység ellenőrzésére is. Az eredmény igazolja: nagy szükség volna a Körösökön is állandó vízirendészeti jelenlétre, hiszen az előbb sorolt vonatkozások majd mindegyikében több-kevesebb szabálytalanság fellelhető volt, de akadt olyan problémakör is, ami miatt úgy tűnt, több száz hajós kerülhet a jövőben igen kellemetlen helyzetbe...
Mióta egyik barátunk kitaposta a fán termő eperrel való horgászat rögös, de élményekkel teli útját, bizony évről-évre várjuk, hogy érni kezdjen e nagyszerű, emberi étvággyal sem megvetendő gyümölcs...
12 éve rendszeresen járok ki a Fekete-Körösre kérészjárás idején. Az idei „repülésnél” sem tettem másként: danamidos-legyes készséggel próbáltam szerencsét...
A napokban repül (repült) a kérész a folyókon. Kilátogattunk mi is megnézni a látványos eseményt, és mint ilyenkor mindig, egy kis próbát tenni arra vonatkozólag, lehet-e halat fogni ebben az időszakban, mikor ilyen bőséges táplálék lepi a Körösöket.
A Körös-Horgász újság tavaly májusi számában beszámoltunk arról, hogy 2010. április 29-én a Körös vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége (KHSZ) összesen 300 db, egyedi azonosító jellel ellátott, kétnyaras pontyot helyezett ki a Fehér, a Fekete, és a Kettős-Körösbe egyenletes megoszlásban.
Május elejével, lezajlottak a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége Ifi Horgászklubjának tavaszi programjai. A három éve indult ifi klub, az előző években szerzett tapasztalatokból okulva, az idei évre már csak olyan programokat szervezett, melyek a szabadba csábítják a gyerekeket...
Nem lehet többé kétséges: a békéscsabai Fás-tóban is élnek óriásharcsák! A harcsarejtélyekben valamicskét is jártas horgászok azért sejtették ezt, még ha kézzelfogható igazolásként kapitális példány érdekes módon nem is került horogra eddig...
A Kecsegészugi Tájvédelmi és Horgász Egyesület által kezelt Kecsegészugi-holtágon a telektulajdonosok elpusztult harcsákat fedeztek fel Húsvétkor a holtág belvízbevezető csatornájában...
Sokadik tervezésre nagy nehezen sikerült kijutnunk ismét a Hármas-Körös Darukanyar feletti szakaszra horgászni. A víz magasabb a Tisza vízállása miatt, de mi pont ezért jöttünk, hátha fogunk pár szebb halat a Tiszából felhúzódó állományból...
Itt a tavasz, egyre több időt töltök kint a vízparton, csak úgy sétálva fotózgatni, vagy horgászbottal próbálgatni a halak kapókedvét. Egy langyos délutánon rászánom az időt egy kis horgászatra Békéscsabán az Élővíz-csatornán...
Teljes erővel dübörög a Tavasz, hersen a zöld a határban, a Körösök árjai megcsendesedtek, és annak rendje módja szerint a koratavasszal ívó halfajok nászuk teljében állnak. Tavaly a köröstarcsai kishajó-kikötőben olyan ritkán szem elé kerülő folyamatot is figyelemmel lehetett kísérni, mint a süllők természetes élőhelyükön történő szaporodása és fészekőrzése. Sajnos tavaly a vízszint drasztikus csökkenése megpecsételte a süllőfészkek sorsát. A lerakott és megtermékenyített ikrák napok alatt szárazra kerültek és elpusztultak. A horgászok felháborodása teljes volt, szinte kivétel nélkül a vízkezelés, ökológiai szempontokat figyelmen kívül helyező gyakorlatát tették felelőssé. Idén ismét beúsztak a süllők ívni a kikötőbe. És ismét elkezdett apadni a víz. Tavaly nem tudtuk nyomon követni az eseményeket, most azonban dokumentáltuk az elkeserítő történéseket.
„A Körösi halászok teljes készültségben várják az újabb áradást!” Ezzel a kommenttel kaptuk a következő, még február közepén készült képeket egy horgásztól...
Elkészült a Hármas-Körös alvizének horgászati lehetőségeit részletesen taglaló írásunk, reméljük, sok hasznos információt nyújt mindazoknak, akik tisztába szeretnének kerülni azzal, hogy miért olyan legendás és egyben rapszodikus ez a folyó, mi a Daru-kanyar titka és miért nincs sokszor hal a legendás Farkas-kanyarban….
A videó napjainkban készül, az egykori csernobili atomreaktor-katasztrófa helyszínén, ahová húsz évig ember nem tehette be a lábát. A felvételen óriási harcsákat és egyéb termetes halak sokaságát etetik egy hídról a katasztrófa helyszínét ma már látogatható turisták. A felvétel tanulsága, hogy ha a természetet nem háborgatja az ember, akkor milyen elképesztő erővel képes megújulni még egy atomkatasztrófa sújtotta helyen is. A konklúzió pedig: a Természet mindent képes túlélni. Csak egy valamit nem: magát az embert.
Az üzemelés kezdete még kérdéses, de annyi bizonyos, hogy már tavaly év végén megkezdődtek annak a két új, Hármas-Körösön létesítendő kishajó kikötőnek a területkialakítási munkálatai, melyek...
Az elmúlt napok (hetek) szokatlanul enyhe időjárása koratavaszt varázsolt a vizek partjára. Láthattunk egy-egy kipattant fűzrügyet, s a zöldterületeken itt-ott előbátorkodtak a hóvirágok után a százszorszépek is. Sejthető volt, hogy az egy-két fokot melegedő vizek mélyére is elér a tavasz első üzenete és ez a halakat sem hagyja „hidegen”...